Az első szülinapom......

Kedveseim ez is elérkezett!

Egy éves lettem, vagyis nem én, hanem a blog. Amikor annak idején elkezdtem írogatni és tervezgetni nem is gondoltam volna, hogy valaha is eljutok erre a szintre ahová most!
Régóta szerettem volna egy kicsit megnyílni a világ felé de mégis a színfalak mögött maradva figyelni az emberek véleményét és az ingereket amiket kiváltok belőlük.
Az igazság az, hogy az írást már július harmadikán megkezdtem. Szerettem volna, ha a nyitás napján már van mit nézegetni és olvasni, ezért írtam öt bejegyzést amik az alapokat képezték .
Általános dolgokról volt szó, stílusokról és marcipánról, karamellről.
Amikor elkezdtem nem is gondoltam volna, hogy az ismerőseim és a barátaim mellett más is fogja nézni a blogot.
Aztán persze mindez nem úgy lett ahogyan gondoltam...szerencsére.
Elkezdtem írogatni az élményeimről és érzésekről amik értek, gondolatokat közöltem és igyekeztem egy kicsit formálni a közízlést, mert szerintem sajnos a mai cukrászat kis-hazánkban nagyon elmaradott és korlátolt, de szerencsére vannak kivételek és úttörők akik nagyon magas színvonalat diktálnak...
"Eszem-vesztett", hogy mennyi tehetséges háziasszony van és hobbi cukrász, aki otthon a család és a barátok örömére sütöget, és nemcsak sütöget....művészi színvonalon készít tortákat és ezzel engem teljesen lenyűgöz.

Valahol itt kezdődött minden...ezt a virág volt a blog arca egy jó darabig, azóta is imádom!


Aztán később ahogyan teltek a hetek és hónapok lassan szépen elkezdték a blogot többen is nézni.
Szereztem barátokat és rajongókat. Lettek irigyeim és támogatóim. Szépen lassan kezdtem arra eszmélni, hogy a rajongók száma elérte az ezret..
Mit ezret, mára már több mint 3500 rajongója lett a blognak , több mint 227000 oldalmegjelenítéssel tüntettetek ki és ami ennél is fontosabb, az aktív felhasználók 1500  között vannak, ami azért is nagy szó, mert nem csak dobott egy lájkot és ennyi, hanem rendszeresen látogatja a fb-os oldalt és nézi, megosztja a bejegyzéseimet és képeimet.
A facebook , hát igen ez is egy érdekes dolog lett, mert a blog szinte elkezdett külön életet élni általa .
A lehetőséget, mármint, hogy a blognak csináljak egy külön oldalt Homoktorta Gabinak  (róla és Eszterről még írok )köszönhetem. Ő mondta, hogy válasszam szét a privát szférámat és a blogot és így nem keveredik a kettő....
Ezúton is köszönöm neki, mert igaza volt....

Aki ismer az tudja, hogy a fekete a mániám...ez volt az első torta amire azt mondta ....Hát Józsi ez most tényleg jó lett ! :)

Voltak nagy és felemelő pillanatok amik a blog életét befolyásolták. Ilyen volt az amikor Müller Péternek készítettem tortát és ezt az Ő oldalán meg is osztották. Emlékszem mint egy kisgyerek ott ültem a gép előtt és néztem mennyien lájkolják és olvassák a bejegyzésemet. Ha jól emlékszem akkor egy este alatt 3600-an olvasták a bejegyzést... Igen ezek azok a pillanatok amiért érdemes élni és csinálni, mert nem mindennapi, hogy egy ilyen kvalitású írónak készít az ember tortát és ezt még meg is osztják...ez nagyon jó volt :)

Ő lenne az, de szerintem nem sokan vagytok aki nem látta volna, mert az év bejegyzése volt ez nálam. A leglátogatottabb poszt a marcipánfigura készítése kezdőknek cíművel .

Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy ismételten elkezdett a nézelődők száma növekedni....Gabi szólt is nekem, hogy Limara megosztotta a blogomat az Ő oldalán és én nem is tudtam hová legyek örömömben. Nagyon nagy tisztelője vagyok a blogjának és a munkájának, hihetetlen mekkora elszántsággal és kitartással készíti a finomságait és az az igényesség és emberi kisugárzás amivel Ő bír nagyon szimpatikus és szerethető....

Limara kedvence volt ez a torta ezért ezt osztottam meg. Sajnos közös képem még nincs vele, de ami késik nem múlik :)


Aztán jött  Mautner Zsófi ....és teljesen levett a lábamról:)
A tortabűvölő királyfi cikkében amit rólam írt egy teljesen másik világot nyitott meg bennem. A blogjának a : Chili és Vaniliának nagy rajongója voltam és amit Ő elért az mindenkinek aki blogírásra adja a fejét példaértékű lehet. Amikor megkeresett, hogy készítene velem egy interjút oda-vissza voltam a boldogságtól. Akarom akarom akarom ...kattogott a fejemben és nagyon jó volt. Ami közben beszélgettünk elvarázsolt teljesen az az elhivatottság és báj ami benne rejlik. Aztán lehetőségem nyílt, hogy elkészítsem neki a 10000. like tortát, ezt már biztosan mind láttátok, de én nem tudok a mai napig sem betelni az összhanggal amit a kép sugall...

A mai napig imádom ezt a képet, mert ha ránézek az összhang utánozhatatlan. Remélem Zsófi nem haragszol amiért megosztottam itt ? :)

Semmiképp nem akarom a felsorolásomból kihagyni Makány Mártát, aki mondhatom talán nagyon nagy segítőm és múzsám volt már több alkalommal és aki nagyon sokat segítette nekem már az elmúlt években, hogy az lehessek aki vagyok. Hogy ki is vagyok azt még nem igazán tudom pontosan, de szeretem amit csinálok és még ha néha túl sok is az egész mégis imádom és szeretem, nem tudnék élni a szakmám nélkül azt érzem....

Drága Márta ...nekem te vagy az elmúlt évek egyik nagy ajándéka, köszönöm a barátságodat !

Gabi( homoktorta) és Eszter ( recepteszter) blogger barátnőim  róluk semmi pénzért nem akarok megfeledkezni, mert a legtöbbet nekik köszönhetem. A rajongás, a barátság és a szakmai alázat ezek mind Ők nekem egyben. Ahogyan a munkáimat és engem tisztelnek és mindezt nem úgy, hogy közben az ember elgondolkozik mi is az érdekük mindebből.  Rajongásuk első találkozásunk alkalmával öltött testet amikor januárban végre személyesen is tudtunk találkozni a győri Esküvő Kiállításon. Szegedről egészen Győrig jöttek, hogy lássanak engem és a tortáimat, ezt még most sem tudom miért érdemeltem meg?
Azóta már voltak közös kis élményeink, pl: amikor nem is oly rég megleptek egy álca tortarendeléssel......
A lányok szakmai fejlődése is szemrevaló, mert hobbicukrászként olyan fejlődésen mentek át, hogy néha csak kapkodom a fejem, hogy már megint mit csináltatok lányok :)
Nagyon hálás vagyok nekik és nekem mindig ti lesztek az első számúak :)

A triumvirátus :)  A Győri Esküvő Kiállításon találkoztunk először ...míg élek nem felejtem el az tuti :)

Orsi is itt van még a tortabirodalomból, aki az első blogtortámat készítette nekem!
Tokajból érkező tortám tele volt a személyiségjegyeimmel amit Orsi látott bennem.
Természetesen fekete egy kis zölddel megbolondítva és különleges letisztult dekoráció.....
Nagyon örülök neki, hogy megismertem, mert olyan tiszta és őszinte emberek Ő és családja, hogy bármit elmondanék neki, mert tudom, hogy az őszintét mondaná és nem azt tanácsolná amit hallani akarok....

Az én első blogos tortám...köszönöm Orsinak annyira nagy örömet okoztál vele nekem, hogy te azt nem is gondolnád !


A blogos világból még van egy valaki aki közel áll hozzám és Ő nem más mint Kricky.
Szeretem a karakán , szókimondó stílusát és amit a festékkel csinál az nagyon jó.
A figuratortái és a festményei felülmúlhatatlanok. Egy igazi sokoldalú cukrász akinek nagy rajongótábora van, talán nem véletlen.

A Matias Cukrászdát sem felejtem ki a történetből, mert ez az a hely ami alapját képezi a blognak és lehetőséget ad a kibontakozásra. A kollégáimat is szeretném megemlíteni, mert a torták alapját nekik köszönhetem.

Jó kis csapat vagyunk mi amit az elmúlt évek már több soron bebizonyítottak .....

 A kis csapat ...azóta már kicsit kibővültünk, de közös kép nem készült sajnos :)
Egészen a tegnapi napig, de a blogszülinapos képeket egy másik bejegyzésben szeretném megosztani veletek.


Azért nem szeretném kihagyni a két fő kollégámat  sem Attilát és Gábort akik a legnagyobb segítségek a világon nekem és sokszor elgondolkozom, hogy mi is lenne velem nélkülük :)

Na ennek a képnek biztosan nagyon fognak örülni a fiúk ( bocs de csak ezt találtam..ez is egy ok a közös fotóra :)

Az egy év alatt számtalan olyan dolgot tudtam megtapasztalni, amit soha máskor. Egy teljesen új világ és tényleg új világ nyílt meg előttem, mert ez a virtuális ismertség teljesen más mint egy személyes kapcsolat. Az olvasók mind úgy érzik, hogy ismernek és ez részben igaz is, mert magamat adom minden posztomban, de személyesen látva mindjárt más az egész. A hirtelen jött ismertséggel egy-egy találkozás alkalmával nem is igen tudok mit kezdeni.Szokni kell ezt az tény és idővel talán menni is fog, de ez azért még tényleg nagyon furcsa nekem, mikor emberek közös fényképet akarnak velem, na ezzel végképp nem térek magamhoz....

Sokat gondolkoztam mi is lenne a jó módja annak, hogy megtartsam a szülinapot valahogyan.
Felmerült egy kis találkozó képe is bennem, de ez azon felül, hogy túlzó lenne idő és szervezés híján elvetélt ötletnek bizonyult.
Aztán beszélgettem a barátokkal és kikértem sokak véleményét, aztán Orsi megmondta a tutit :)
Mivel a nagy létszámú tömeggel nem tudnék mit kezdeni azt javasolta, hogy lehetne egy kicsi, talán tíz főből álló kisorsolt vendégsereg akivel egy kellemes és kötetlen délutánt tudnék eltölteni. Lehetne egy kis közös karamellezés és élmény-eszmecsere .
Így mindenki jobban érezhetné magát és nem lenne egy nagy felhajtás szaga az egésznek :)
Nem akkora dolog ez másoknak mint nekem, de szeretnék valami kis apróságot akkor is !
Az időpont képlékeny, mert sok a munka, de az biztos, hogy szeptember második fele előtt nem lesz rá időm....
Egy kissé megkésett buli lesz ez ahol a "szerencsés" kisorsolt láthatná mit hogyan készítek .

Annyi minden történt az elmúlt egy évben, hogy egyetlen bejegyzés kevés mindahhoz, hogy összefoglaljam nektek. A családi biztos háttér nélkül mindez nem is menne, mert kell egy hely ahol az ember kicsit regenerálódhat és új töltést kap a folytatáshoz. Szeretteim támogatása nélkülözhetetlen ehhez a teljes embert kívánó hivatáshoz.
 Az írás közben végignézegettem a képeket válogatva, hogy melyik legyen az amit feltöltsek. Annyi élmény és érzés futott végig rajtam, hogy teljesen a hatása alá kerített ....
Nem akarok túl szentimentálisnak tűnni, de minden túlzás nélkül nagy dolog ez nekem!
Írhatnék még a sok menyasszonyi tortáról amivel fiatal párok  első napjának részesévé váltam, a családokról akik ünnepének, születésnapjának, keresztelőjének vagy csak egy kellemes családi összejövetelének láthatatlan vendége voltam. Belepillantani mások életébe nagy felelősség !
Érzéseket és emlékeket osztanak meg velem vendégeim. Tiszteletben tartani mások kívánságát és úgy elkészíteni egy tortát, hogy az testet öltve épp olyan legyen ahogyan azt megálmodták.... kihívás!
Készült torta mások blogjának szülinapjára is, az enyémre viszont nem.
Elcsépeltnek és szánalmasnak találtam volna, ha készítek magamnak egy tortát és fotón megosztom veletek. Ehelyett kiváló alkalom lesz a kis csapattal egy közös tortát elkészíteni szeptemberben és ez igazi emlék marad majd az apropóra.

Ezzel most megköszönöm mindenkinek az egész éves figyelmét amivel kitüntetett és csak reménykedhetek benne, hogy ez még fokozható..
Rajtam nem múlik és tudom rajtatok sem, mert elhalmoztok engem jobbnál jobb kérésekkel és megrendelésekkel.
Remélem tényleg nem volt nagyon unalmas és hosszú ez a bejegyzés, bevallom egy hétig írtam mire befejeztem :)

A szeptemberi időpont még képlékeny, de ha kiderül melyik hétvégén lesz akkor kiírom egy bejegyzésben és lehet jelentkezni majd, persze csak ha szeretnétek ti is ?


                    BOLDOG 1. SZÜLINAPOT TORTA ÉS KARAMELL BLOG!!!