2012. november 26., hétfő

Az " ÖT LEGENDA " premier előtti vetítésén jártam...



Hosszú idő után ismét voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy a budapesti Aréna Pláza, Cinema City által rendezett premier előtti vetítésének fogadásán részt vehettem.
A fogadást az ÁGNER PR megkeresésének köszönhetem, akikkel évek óta dolgozom hasonló alkalmakon .
Most az ÖT LEGENDA vetítése előtt kóstolhatták a Matias sütijeit a meghívott vendégek.


A megrendelő kérésére karácsonyi hangulatot igyekeztem idézni a sok édességgel.
Volt itt minden ami az ünnepidézéshez tartozik: bejgli , mézes-puszedli,mézeskalács és természetesen mousse kimeríthetetlen mennyiségben :)

A mézeskalácsokat először csak dekorációnak szántam, de annyira megtetszettek, hogy nem tudtam csak annak alkalmazni magában, így a maffinokon kaptak helyet, amik mint kis talapzatok adtak teret és emelték ki mindet a sorból.
Az igazat megvallva soha nem volt a szívem csücske a mézesek dekorálása és nem is találtam magam meg benne soha, de amióta megtaláltam Moha Konyha oldalát nagyon magával ragadott ez a világ is....gondoltam kipróbálom magam és is:)
Bár a mézeskalács munkáim soha nem érnek az Ő munkái nyomába sem, de szerintem szépek lettek... köszönöm az inspirálást :) http://mohakonyha.blogspot.hu/2012/11/mezeskalacs-karacsonyfadiszek-tarka.html
Mézeskalács, terülő máz , írókázás stb..... ( ebben a formában ) rémálmaimban ne jöjjön elő :))))


A mousse választék is bővül némiképpen ezen alkalomra, mert készültek új ízek is :)
Narancs mousse répatortaágyon és egy kis narancslekcárral.
Zöld dió mousse ami pici fahéjjal és likőrrel lett teljes :)
Rozé és vörösboros mousse a forralt bor jegyében :)
Kakaós-fahéjas Pawlova , mascarpónés vaníliakrémmel , friss erdei gyümölcsökkel és egy leheletnyi porcukorral a havas tájakat idézve :)


A beterített fő asztal...imádom :)
A dekorációs szektor :)
Ebből sem sok maradt a fogadás végére...
Sokat dolgoztam ezen a rendezvényen is és a kollégáim is kivették a részüket bőven mindebből ...köszönet nekik érte:)
A fiúknak is köszönet, akikkel a helyszínen berendeztük az asztalokat és a munkánk elnyerte méltó helyét a rendezvényen.
Hosszú nap volt ez a vasárnapi is , de megérte, mert Ágnesék lelkesedése ahogyan a süteményeket fogadják felejthetetlen...
Most tovább lépek egy lépéssel és készülök a hétvégi kiállításra!
Remélem minden rendben lesz és sokatokkal találkozhatom majd személyesen is :)

2012. november 21., szerda

Provence-i életérzés...





A Provence életérzés az elmúlt években egyre nagyobb teret hódít magának.
Az ember az idő múlásával és a rohanó világ, a monoton hétköznapok után boldogan menekül ebbe a természetesen gazdag, nyugodt világba.
A Provencei hangulat  leginkább a levendulával forrt össze az emberekben, de a természet közelsége és érinthetősége az ami igazán megérinti az embert..
A lágy szellő, a mezei virágok, a napraforgó egyszerűsége, az édes szőlő zamata, a fűszeres illatok és maga a felszabadult érzés ami körbevesz és átölel....na ez az ami maga Provence az én olvasatomban.
A városi ember boldogan szabadul ki a négy fal közül és kerül közelebb a természethez és talán éppen ezért is választják ezt a felszabadult hangulatot egyre többen az esküvőjükre.
Én is igyekezetem egy kicsit a saját értelmezésemben ezt a hangulatot visszaadni .
Én is levendulát alkalmaztam a tortán a megjelenítésre, de ezt úgy tettem, hogy az semmiképpen ne legyen megtervezett és korlátok közé zárt.
A virágokat igyekeztem egyszerű módon a tortákra illeszteni úgy, hogy azok megtartsák természetességüket és ne hassanak mesterkélten....
Semmi csicsa....semmi faxni ...mindent csak természetesen :)
 A torták és a desszertek mind az egyszerűség jegyében készültek. A levendula-lila és a zöld szín uralja mindet, a fehér alappal jól harmonizálnak és a horgolt csipke teszi fel az "i"-re a pontot...







Mint azt már mondtam idén megpróbálkoztam új technikákkal is ezek közé tartozott a festés is, ami valljuk be nem ment túl jól....de ebben az esetben azt hiszem nem vallottam szégyent .
Az egyszerűség itt is bebizonyosodott, mert a levendulák festése nem volt olyan nehéz feladat és élvezettel csináltam, ami meg is látszik szerintem a tortákon.
Annyira magamra találtam ebben a feladatban és készítés közben nyugalom és béke vett körül...talán ezért is lett ez a tortacsokor a szívem csücske.

Gondolkoztam mi is lehetne az, ami a horgolt csipkén és az ovális tortaformán kívül még inkább közelebb hozza a tortákat egymáshoz és egy kerek egészt alkotna vele és így jutottam el odáig, hogy a torták alján is megjelenítem a levendulát festett formában.
A sikerélményem ezzel a döntésemmel csak fokozódott, mert amikor a nagyobbik tortán megláttam egészben az összhatást akkor kényszert éreztem rá, hogy ezt megismétlendő egy másik tortán is megtegyem :)

A festést ezek után már a desszerteken is muszáj volt folytatnom...
Sok munka volt ezen a kis tortakollekción, de visszatekintve is megérte a fáradtságot .
Könnyed , légies és nem utolsó sorban elegáns lett minden szeglete, méltón a nagy naphoz, de mégsem kelti azt a hatást a rátekintőben , hogy nem tudná bevállalni/ legalábbis remélem :) /.

2012. november 19., hétfő

A fekete a mániám ...



Nem véletlen a cím.....bár ha rendszeresen olvastok akkor tudjátok, hogy imádom.
Az én kis harcom ez, mellyel igazából szeretném ha mindenki felfedezné mennyi lehetőséget ad egy torta a kibontakozásra és merjünk levetni minden konzekvenciát és saját ízlésvilágunkat megjeleníteni ....
Bár tudom vagytok sokan akiknek ez már talán sok, de ennél elegánsabb látvány, mint a fekete-fehér kontraszt nincs a világon az én olvasatomban.
A fekete kontrasztját ki lehet emelni megannyi színnel, de az örök favorit a fehérrel való párosítása.
Ebben az esetben a burkolat fehér színt kapott és erre festettem fel egy kis motívumot a saját kis fantáziámból( csak ahogyan jólesett )
A felső szinten helyet kapott természetesen egy kis karamell kompozíció , amely a tavalyi tortáim hasonulása lett :)
A cukorcseppes közepek itt is felbukkannak és most a szín miatt is olyanok lettek, akár egy szem szeder .

 A szintek lezárásaként szolgáló szatén szalagok és a felső szinten látható bross igazi eleganciát sugall..
 A festett motívum amiről beszéltem nem egy nagy hókuszpókusz, de a színe miatt és a forma adottságáért szerethető...
Az alsó szint hatszög lett, amin egy magasabb torta és egy zsúr méretű kapott helyet.
Porcelán hatás ebben az esetben is él, mint az idei tortáimon minden. Ezt a karamell bontja meg egy kicsit, de mint lágy zenére keringőző pár úgy forrnak egyé és nyújtanak igazi vizuális élményt...

Remélem idén is szerethető lesz ez a vonal is a tortáim között, mert az elmúlt évek alapján mondhatom , hogy a tortamegrendeléseim 20%-ában megjelennek a fekete-fehér torták...
Merjetek kacérak és bevállalósak lenni, ha ebben látjátok önmagatokat és ne foglalkozzatok az előítéletekkel, mert az a fő, hogy a torta benneteket képviseljen a nagy napon!

2012. november 16., péntek

Ártatlan tisztaság...



Ami sokak nagy kedvence lesz még az idei szezonban...nos szerintem Ő :)
Ez tényleg egyszerű, letisztult és maga az elegancia minden szempontból.
A hófehér burkolat a tisztaság és egyszerűség alapjait lerakva uralja a tortákat.
A rózsaszín virágok minimál stílusa tovább fokozza az érzést a nézelődőben.
 A szinteket lezáró és összekötő kis glazúr dekoráció, mint gyöngysor vonul végig a tortákon.
Az alsó szinteken megjelenő szatén szalag csillogása pazar gazdagsággal öltözteti...
 Annyira szép, elegáns és bárki számára vállalható ez a torta, hogy nem is igazán lehet ezt fokozni...
Ezt nem azért mondom, mert én készítettem, hanem mert ezt az érzést látom bennük.
A karamell virágok hívogatón csábítanak, a zöld levelek pedig kellemes kontraszttal kötik össze a tortával.
Ezerszer elmondtam már szerintem, hogy mennyire nem világom a rózsaszín és mennyire nehéz olyan színnel készíteni valamit amit nem kedvel az ember, de ez ismét egy kivételes alkalom volt, mert jó volt látni a készítés során a kialakuló harmóniát és a végeredmény sem okozott csalódást, mert azzá vált amit szerettem volna :)

2012. november 14., szerda

Szenvedélyek viharában ....

Mint minden évben idén is szerettem volna fekete tortát készíteni, ami nem is csoda, mert már részévé vált a mindennapjaimnak. Tudom sokan vártátok is, hogy milyen formátummal rukkolok elő :) Minden évben karamell volt a fő elem ezen tortáimon is...
Ezúttal viszont nem akartam a szokásos stílusban alkotni, inkább újítani szerettem volna ebben a témában is. 
Nem akartam elkapkodni ezt sem, s bár nagyon kevés volt az időm idén a bemutatótortákra , jó szokásomhoz hűen az utolsó tortának hagytam meg.
Szerettem volna, ha beérnek a gondolataim a témában és a fő tortám tükrözni tudja majd az új szemléletemet...
Tudom még mindig sokan húzódoztok tőlük, de merni kell megújulni és az ember érzi, ha szüksége van rá!
De visszatérve a tortákra szerintem minden elképzelést felülmúlnak, legalábbis az én olvasatomban biztosan, mert pontosan azt látom bennük amit szerettem volna, vagy talán még többet is ...
Ez most tudom, hogy nagyon fellengzősen hangzott, de ezek az én érzéseim és azt gondolom, hogy ahogyan eddig is lehetek őszinte hozzátok a blogomban!
Sikerült magamévá tennem és megemésztenem ezeket a témákat amiket alkalmaztam...és ezzel nem másoknak akartam igazán bizonyítani, hanem saját magamnak.


  A fekete és a vörös színek kedvelt párosítás minden időben.
A tortákon megjelenve a szenvedélyt, szerelmet és bujaságot hivatottak tükrözni.
A minimál design érvényesül erőteljesen a kivitelben.
Alig használtam valami kis dekorációt minden tortánál, de amit alkalmaztam az letisztult , elegáns és karakteres.
A torták kis csoportba rendezése után láthattam én is mekkora az összhang közöttük.


A csipkék és fodrok jól megférnek egymás mellett . Nem is csak megférnek, de remekül öltöztetik fel egymást harmóniával.

Az elmúlt évek fényesen csillogó tortái után ez a lágy mattság is nagyon jól mutat a tortákon.
Ha jól megfigyelitek akkor a fekete sem igazán fekete idén!
Ez direkt történet, mert inkább a sötétszürke és az antracit árnyalatokat részesítettem előnyben.

A torták olyanok lettek, mintha felöltöztettem volna őket.
Érdekes textúrája lett mindenképpen . A kis jelvények, amik szintén elég uralkodóak nálam idén itt is megjelennek, mint visszatérő vendégek. A fodrok itt sokkal inkább letisztultak, amelyekhez a elvarrt szélű marcipán szalagok tökéletesen passzolnak.
A fodros virágok, mint pipacsok emelik az összképet.

Sokan kérdeztétek a blogon és az fb-on is, hogy milyen ízű ez a torta?
Most mondhatnék erre nektek mindenfélét, de nem teszem !
Ez egy látványelem csak, amelynek a tésztája feketére festett piskóta, a krémje pedig fehér-csokoládés vajkrém....
Biztosan láttátok már az úgynevezett : Szivárványtortákat az interneten?
Na ez az én szivárványtortám :)
(mondjuk ez mennyire jellemző rám! Nálam a dolgok vagy feketék, vagy fehérek...
Nem tudom a dolgokat nagyon nem megélni, és emiatt a dolgok nekem vagy jók vagy rosszak, de a kettő közti átmenet nem létezik !
Tehát ez az én szivárványom :)))))    )
Azt még azért hozzátenném, hogy nem vagyok híve a festett tortáknak, már ami a tölteléket illeti és a tésztát. Nem is festek semmi mást, mint a burkolatokat és a kiegészítő dekorációt.
A belső töltet minden esetben természetes anyagokból és jó minőségű alapanyagokból készül!
Ez most nekem kellett a tortáim mellé, mert számomra igényelték a társai :)
De hangsúlyoznám, csak látványelem !

Ezeknek a tortának imádom minden szegletét... ezek annyira az  enyémek és annyira én vagyok .
Emlékszem amikor készítettem, tiszta megszállott voltam ( mondjuk mikor nem ) nem akartam abbahagyni, csak csináltam és csináltam :)
Hónapok óta nem éreztem már ezt az érzést , amikor  ennyire azonosulni tudok egy tortával.
Számomra ez a tökéletes "Józsi torta "

Remélem nektek is tetszik majd amit láttok és remélem nem múltam magam alul a ti szemeteklben sem.....

2012. november 12., hétfő

Csak visszafogottan...

 Érdekes , hogy mennyire megosztó volt a fogadtatása a fodros tortáknak....
Ebben benne van az is, hogy hirtelen pánik hangulat uralkodott el rajtatok, hogy nem karamell és bár mondtam előre, hogy nem lesz minden csak karamell, azért sokkoló volt a látvány :)
Sokkoló volt az is szerintem, hogy mély vízbe dobtalak benneteket és magam is, mert a lehető legfodrosabb tortákat mutattam be nektek elsőre ...
Na most életeim itt a másik kissé...sőt sokkal visszafogottabb verzió is ami nekem szerelem volt első látásra.
Visszafogott (tudom szóismétlés, de ez a legfőbb ami eszembe jut róla ) elegáns, szerintem érzéki és harmonikus .
A hófehér költemény maga, ami ovális vonalával, lágy esésű , finom kis fodraival és textil hatású kivitelével sokak ízléséhez közel áll majd szerintem :)
Most is előtérbe helyeztem azt a kivitelt, hogy nem csak egy nagy torta, hanem torták és kísérő desszertek sokasága alkotja a képet.
A torták alján végigfutó szatén szalagok igazi eleganciával és talán Chanel hatással öltöztetik fel őket.
A tortatartók finoman beleolvadnak a képbe, de mégis kihozzák a torta igazi előnyeit.
A finom kis fodros virágok légies puhasággal illeszkednek a tortákra és könnyed a hatás látványát tovább erősítik.
A torták mattsága és a kis "szegett hatású" cukor szalagok ...az apró részletek ...mind-mind tökéletesen adják a várt hatást  számomra, a szolid , diszkrét ,finomságot...



Remélem lassan megbarátkoztok a fodrokkal, mert még lesz pár kedves kombinációm a számotokra:)

2012. november 11., vasárnap

Fodorőrület és az igazi új vonal...

 
Na Drágáim :)
Szóval itt az új irány amiről beszéltem, bár szerintem sokan nem is értették mennyire más lesz ez mint eddig.
Mondtam, hogy semmi karamell és semmi az eddigiekből...ez az igazi megújulás!
Leszögezem a félreértések elkerülése miatt, hogy a karamell is marad továbbra is, de kellett egy új vonal egy másik irány amiben kiélhetem magam.
Már írtam, hogy mennyire nem tudtam magam elképzelni fodrokat készítve és hogy mennyire távolinak éreztem magamtól mindezt, de aztán ahogy nekiálltam megfertőzött az őrület és túlnőtt rajtam a bizonyítási vágy magamnak és mindenkinek.
Ezek a torták annyira más irányzat....  annyira letisztultak és mégis részletgazdagok.
A színekben semmi harsány és mégis annyira leszegezik a tekinteteket, vonzzák a figyelmet és úgy gondolom hosszú időre le is foglalják a kíváncsi szemeket.
Ez a vonal nagyon nagy kedvenc lesz a reményeim szerint nálatok is .
Igyekeztem a munkáimat felruházni egyediséggel és sajátos arculattal, ezért készültek kis kiegészítőként  brossok, amikben gyöngyök és indaminták jelennek meg.
A színátmenet a tortákon nagyon kedvelt manapság ezért készült pár verzió az én olvasatomban is ebben a témában.
Most a rózsaszín tortát mutatom meg nektek, ami az aljától a tetejéig egy csupa báj...
Igazi csajos vonalat képvisel, de mégis kimondhatatlan eleganciát sugall.
A fodrok fordított felhelyezése még nagyobb légiességet ad a tortának, a színátmenet pedig formálja a torta alakját és hangsúlyozza a különlegességét.
A fehér kivitel visszafogottabb , porcelán hatásával lopja be szívembe magát.
A gyöngyök kihangsúlyozzák a vonalait, lezárják a szinteket és mindemellett a torta mattságát erősítik.
Igen matt !!!
Ez is szokatlan tőlem, mert az én tortáim általában fényesek és ragyognak, bár ezek a tortatípusok mattak, mégsem érzem, hogy "szürke kisegérré" válnának az elődeik mellett...
Kiegészítőként a mostanság nagyon kedvelt maffinokat választottam, amin hasonló motívumok jelennek meg és az összkép magáért beszél :)
A tortatartók, az összeállítás és minden egyéb ami körülveszi ezt a miliőt erősíti.


Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy nektek ezek a torták mennyire kedvesek?
Ne feledjétek, ez még csak a kezdet, bár már itt is megőrültem :)
Én szeretem Őket, kérlek szeressétek ti is :))))

2012. november 8., csütörtök

Csak azért is karamell...



Mint azt már mondtam szerettem volna kicsit megújulni és ezt azzal akartam felszínre hozni magamból, hogy nem karamellezek.
Ez egészen addig tartott, amíg nem jöttem rá, hogy mennyire szeretem ezt az anyagot.
A tortázás második felében egyre nagyobb igényem volt arra, hogy csináljak valamit ami karamell, de mégsem a megszokott tőlem.
Az előző bejegyzésben írtam, hogy már álmodtam is a tortákról és ez a torta is egy álom része volt és ez lett belőle :)
Az álom része az volt, hogy a desszerteken szerettem volna törött cukorgömböket látni, amiben egy-egy kis virág kacsintgat a kíváncsi szemekre...
A kedvenc lilás árnyalataimat alkalmaztam a virágoknál, amiket nem a megszokott módon készítettem, hanem egy kicsiny változtatással.
A virágok közepei sűrű kis szirmok sokaságából állnak, amiket a sajátos kis szírmaim ülelnek körül, felruházva őket légiességgel és puhasággal....
Az előző évekhez képest úgy gondoltam, nem csak egy tortát készítek, hanem sok kis aprósággal felöltöztetem a látképet és így egy kedves és szerethető kis család kacsint majd a nézelődőkre.
Készült kisebb és nagyobb torta és kísérő desszert is, amiken a már említett törött gömbök vannak.
Újdonság a virágokat összekötő levelek alakja és elrendezése is amitől még érdekesebb és változatosabb lett a végeredmény.
Az idei munkáimban visszatérő elem a torták sokasága minden témánál.
Ki mondta, hogy a menyasszonyi torta csak egy lehet?
Igazából senki, de ez a megszokott!
A tortákat ízléses terítéssel és tortatartókkal, kiegészítőkkel sokkal változatosabbá lehet varázsolni.
A valóságban így sokkal maradandóbb a vizuális élmény és a választék is szélesebbé tehető ezzel a megoldással.
Követe szeretnék lenni ennek a megoldásnak is idén, mert sokan nem merik bevállalni az újítást és a megszokott verziót választják inkább.
Én bízom benne, hogy elnyeri majd a tetszéseteket ez a kis összeállítás és hatással lehetek az ízlésemmel a tiétekre...
A címmel azt szerettem volna sugallni mindenkinek, hogy a dolgok változnak, de egy dolog biztosan marad, még ha másként is az életemben és ez a KARAMELL.


2012. november 7., szerda

Érzések és gondolatok...

Idén is mint minden évben rendesen, kezdetét vette a következő évi tortatervek elkészítése és lázas munkával vetettem bele magam a munkába.
Az eddigi években heteken át tudtam tervezgetni azt, hogy mi is legyen az ami az aktuális év jellegzetes motívuma legyen, ezzel eluralva az összes munkámat :)
Na erre idén semmi esélyem sem volt, mert míg az elmúlt években mindig szakaszokra bontható volt az év és egy-egy szakasz(szezon) végével volt egy kis átállási idő a következő kezdetéig...ebben az évben nem volt megállás.
Az esküvői torták eluralták teljesen az évet, számtalan nagyszabású rendezvényen és családok ezreinek jeles ünnepén lehettem jelen a munkáim által.
Ezt mindig hangsúlyozom, hogy nagy felelősség, de ezt így is gondolom, mert szeretném mindenkinek az álmát megvalósítani. Sajnos ez minden esetben nem teljesül be, de 99%-ban azért szerencsére tudok a megrendelő szemével látni.
Az idei készülődés az elmúlt évekhez képest leredukálódott pár hétre...pontosabban bő két hét jutott a felkészülésre.
Igyekeztem elrendezni mindent, hogy sínen legyenek a dolgok, de a számításaimat rendszerint áthúzta valami, mint oly sokszor :)
Aztán kezdetét vette a nagy munka......
Azt akartam, hogy idén tudjak valami újat mutatni...olyat amit még nem láttatok tőlem, ami merőben más mint amit én képviseltem eddig.
Elhatároztam, hogy nem fogok semmi karamellt használni a tortáimhoz, mert már kissé nyomasztó, persze amellett megtisztelő is, hogy "karamell Józsi" lettem :)))
Szerettem volna hangot...illetve tortát adni a hangomnak és kikiáltani a világnak, hogy több vagyok annál, mintsem beskatulyázzanak  egy szerepre, ami természetesen én vagyok, de ennél sokkal több van a kezeimben!
Elhatároztam, hogy valami merőben más lesz a munkám mint eddig.
Az előzetes képekben már láthattátok, hogy ez az új irányzat amit képviselni szeretnék az a fodor minden szinten :)
Bár ez merőben nem az én világom, de dacos ember lévén úgy gondoltam akkor is a magamévá teszem ezt a műfajt és megmutatom mindenkinek, hogy ebből is tudok egy "Józsi-világot "csinálni.
Elnézve mások munkáit szerettem volna, ha a tortáim felismerhetőek lennének mindenki számára és a kezem munkáját mindenki megismeri bennük.
A kinti trendek voltak a kiinduló pont, amit hazai vizekre kellett hoznom és kicsit elfogadhatóbb és kivitelezhetőbb formátummal kellett felruháznom.
Elkezdtem a virágok készítését, kiegészítők gyártását és belemerültem a fodrozásba, majd magam és meglepődtem, hogy ezek mennyire jók élőben és mennyire szép , tiszta hangulatot adnak a kész munkák.
Olyan volt ez mint egy szerelem, amiből semmi sem elég...csak sodortam és sodortam a fodrokat és egyebeket...szinte becsavarodtam már annyira akartam :)))
Nem akartam azt, hogy a tortáim mások munkáinak másolatai legyenek, ezért igyekeztem minden kis részletben magamat adni.
Mivel a készítések technológiájával sem voltam igazán tisztában így azt hiszem tényleg elég sajátosak lettek a munkák.
Aztán persze visszatértem az igazihoz a nagy kicsapongásból és elkezdtem a karamellezést is :)
Csináltam pár munkát amiben megjelenik, de ezeknek szerencsére semmi köze az eddigi munkáimhoz.
Törekedtem az összetett tortáknál is egyszerű és letisztult hangulatot elérni, mert semmiképpen sem akartam, hogy kacathangulat uralja el a dolgaimat.
A színekben is igen változatos ami kikerült a kezeim közül, de az elmaradhatatlan feketét azért nem mellőztem idén sem .
Na ez azért teljesen más lett mint az előző években.
Hiszen mondtam, hogy mellőztem a munkáim nagy részében a karamellt, ez most is így volt :)
A feketét ami szinte már a nevem mellé írható...idén tüzes pirossal kötöttem össze és a végeredménytől elájultam....
Annyira magamat láttam ebben a munkában, hogy elképesztő.
Alig van rajta valami, de az összkép amit alkot az valami fenomenális lett a számomra.
Annyi mindennel próbálkoztam ebben a két hétben, hogy el sem tudom mondani, na és persze nem is akarom lelőni a poént előre, de ekkora változatosságot még nem kreáltam a képeket visszanézve még soha....
A nappalok mellett az éjszakáim is ezzel teltek , voltak éjszakák amikor annyi mindent álmodtam meg, hogy nagy részét el is felejtettem percekkel az ébredés után. De szerencsére azért maradt meg néhány gondolat ami álomból testet öltött és a valóságban is ugyan olyan jól mutat mint álmaimban :)
A fotózás napja előtt már teljesen lázban voltam . Annyira látni akartam már, hogy mit mutatnak majd a torták a képeken. Azt fogom-e látni amit szerettem volna, vagy nem ?
Aztán megérkezett Kaunitz Tamás , Kövesdi Réka És Makány Márta és minden a feje tetejére állt körülöttem :)
A nehézkes és kalandos kezdet után ment minden mint a karikacsapás.
A képek készültek a torták sorakoztak majd egyszer csak azt vettem észre, hogy vége az egésznek.
Bár már javában este volt, mégis semmi kifulladás, csak határtalan öröm volt amit éreztem és boldogság, hogy ismét megcsináltuk!
Igen megcsináltuk, mert ebben a nagy munkában kellett a sok segítség is aki mindezt lehetővé tette!!!
Egymagam kevés is lettem volna mindent megoldani és kivitelezni.
Hatalmas segítség volt nekem Gintli Gábor és Nagy Attila , akik nem sajnálták az idejüket és energiájukat arra, hogy velem legyenek heteken át reggeltől estig és segítsék a munkámat a munkájukkal.
Bár azzal tisztában vagyok, hogy ezzel Ők is jól járnak, mert részesévé válhattak a torták születésének és láthattak sok olyan dolgot, amit talán máshogy nem, de nem kötelezte Őket senki erre és mégis velem tartottak.
Ezek a munkák az én szülötteim, de ezáltal mégis közös eredményünk az ami létrejött .
Attila szorgalma és lojalitása, Gábor kitartása és segítőkészsége és nem mellesleg barátsága amivel kisegít a mélypontjaimból sok erőt adott a készítésnél.
A munkájuk megfizethetetlen volt a számomra...ezúton is nagy köszönet nekik.
Nem hagyhatom ki a sorból a lányokat sem akik levettek megannyi terhet a vállamról és munkájukkal helyettesítették az enyémet.
Ha közvetve is, de részesültek a terhekből és ezért nekik is hálás vagyok.
Tamás és Réka hihetetlen szakmai tudása és szakmai alázata amivel készítik a képeket minden évben nagy hatással van rám. Embereket látni akik ekkora hivatástudattal végzik munkájukat mindig felvillanyoz.
Mártának is nagy köszönet a segítségért, mert a kiegészítőkkel és textíliákkal és az ötleteivel még szebbé tette a munkáimat.
Ezúton üzenem neki, hogy csak kicsit volt " rossz-kislány" :)))
Ódákat tudnék írni azokról az érzésekről amik bennem kavarognak, de tudom nem szerettek annyira olvasni, mint a képeket megnézni és a bejegyzésem így sem sikerült valami kurtára, de ez nekem most nagyon jólesett, hogy kiírtam magamból néhány gondolatot.
A képeket majd szépen lassan csepegtetve megosztom veletek a jövőben, bár tudom ezzel ha csak kis mértékben is, de befolyásolom majd a konkurenciát is, de úgy gondolom, hogy aki az én tortámat szeretné az a jövőben is engem keres majd fel és nem másokat.
Azt azért tudom és ígérem is előre mindenkinek, hogy a kiállításokon ahová megyek majd a jövőben mutatok ezeken a tortákon kívül is még jó pár érdekességet, mert sok ötlet még bennem maradt és megvalósításért kiállt :)
Izgatottan várom a véleményeteket majd a tortákról és arra is kíváncsi leszek, hogy karamell nélkül is leszek-e olyan kedvelt a köreitekben mint vele együtt ? :)


 Amióta elkezdtem a blogot írni minden bejegyzésemben és megjelenésemben igyekeztem a háttérben maradni és onnan figyelni mindent ami körülvesz. Azért is választottam a közlési vágyaim kielégítésének ezen formáját, mert itt az ember a "gép" mögött megbújva figyelheti az eseményeket!
Na ennek vége :)
Tamásnak köszönhetően ( mert elkészítette az első fotókat rólam amin megbírom nézni magam )
Elhatároztam, hogy magabiztos leszek és élek minden lehetőséggel amit a sors elém dob és esélyt ad vele arra, hogy megvalósítsam az álmaimat. :)



Köszönet mindenkinek még egyszer , még ha ez ennyiszer leírva már közhelyesnek tűnik.