Szenvedélyek viharában ....

Mint minden évben idén is szerettem volna fekete tortát készíteni, ami nem is csoda, mert már részévé vált a mindennapjaimnak. Tudom sokan vártátok is, hogy milyen formátummal rukkolok elő :) Minden évben karamell volt a fő elem ezen tortáimon is...
Ezúttal viszont nem akartam a szokásos stílusban alkotni, inkább újítani szerettem volna ebben a témában is. 

Nem akartam elkapkodni ezt sem, s bár nagyon kevés volt az időm idén a bemutatótortákra , jó szokásomhoz hűen az utolsó tortának hagytam meg.
Szerettem volna, ha beérnek a gondolataim a témában és a fő tortám tükrözni tudja majd az új szemléletemet...
Tudom még mindig sokan húzódoztok tőlük, de merni kell megújulni és az ember érzi, ha szüksége van rá!
De visszatérve a tortákra szerintem minden elképzelést felülmúlnak, legalábbis az én olvasatomban biztosan, mert pontosan azt látom bennük amit szerettem volna, vagy talán még többet is ...
Ez most tudom, hogy nagyon fellengzősen hangzott, de ezek az én érzéseim és azt gondolom, hogy ahogyan eddig is lehetek őszinte hozzátok a blogomban!
Sikerült magamévá tennem és megemésztenem ezeket a témákat amiket alkalmaztam...és ezzel nem másoknak akartam igazán bizonyítani, hanem saját magamnak.

  A fekete és a vörös színek kedvelt párosítás minden időben.
A tortákon megjelenve a szenvedélyt, szerelmet és bujaságot hivatottak tükrözni.
A minimál design érvényesül erőteljesen a kivitelben.
Alig használtam valami kis dekorációt minden tortánál, de amit alkalmaztam az letisztult , elegáns és karakteres.
A torták kis csoportba rendezése után láthattam én is mekkora az összhang közöttük.

A csipkék és fodrok jól megférnek egymás mellett . Nem is csak megférnek, de remekül öltöztetik fel egymást harmóniával.

Az elmúlt évek fényesen csillogó tortái után ez a lágy mattság is nagyon jól mutat a tortákon.
Ha jól megfigyelitek akkor a fekete sem igazán fekete idén!
Ez direkt történet, mert inkább a sötétszürke és az antracit árnyalatokat részesítettem előnyben.

A torták olyanok lettek, mintha felöltöztettem volna őket.
Érdekes textúrája lett mindenképpen . A kis jelvények, amik szintén elég uralkodóak nálam idén itt is megjelennek, mint visszatérő vendégek. A fodrok itt sokkal inkább letisztultak, amelyekhez a elvarrt szélű marcipán szalagok tökéletesen passzolnak.
A fodros virágok, mint pipacsok emelik az összképet.

Sokan kérdeztétek a blogon és az fb-on is, hogy milyen ízű ez a torta?
Most mondhatnék erre nektek mindenfélét, de nem teszem !
Ez egy látványelem csak, amelynek a tésztája feketére festett piskóta, a krémje pedig fehér-csokoládés vajkrém....
Biztosan láttátok már az úgynevezett : Szivárványtortákat az interneten?
Na ez az én szivárványtortám :)
(mondjuk ez mennyire jellemző rám! Nálam a dolgok vagy feketék, vagy fehérek...
Nem tudom a dolgokat nagyon nem megélni, és emiatt a dolgok nekem vagy jók vagy rosszak, de a kettő közti átmenet nem létezik !
Tehát ez az én szivárványom :)))))    )
Azt még azért hozzátenném, hogy nem vagyok híve a festett tortáknak, már ami a tölteléket illeti és a tésztát. Nem is festek semmi mást, mint a burkolatokat és a kiegészítő dekorációt.
A belső töltet minden esetben természetes anyagokból és jó minőségű alapanyagokból készül!
Ez most nekem kellett a tortáim mellé, mert számomra igényelték a társai :)
De hangsúlyoznám, csak látványelem !

Ezeknek a tortának imádom minden szegletét... ezek annyira az  enyémek és annyira én vagyok .
Emlékszem amikor készítettem, tiszta megszállott voltam ( mondjuk mikor nem ) nem akartam abbahagyni, csak csináltam és csináltam :)
Hónapok óta nem éreztem már ezt az érzést , amikor  ennyire azonosulni tudok egy tortával.
Számomra ez a tökéletes "Józsi torta "

Remélem nektek is tetszik majd amit láttok és remélem nem múltam magam alul a ti szemeteklben sem.....