2013. január 28., hétfő

A budapesti kiállítás mozgalmas emlékei...

A hétvégén is mint az előző héten is kiállításon voltam. A Papp László Sportarénában megrendezett Esküvő Kiállításon második alkalommal képviseltem a Matias Cukrászdát és persze jómagam a bloggal karöltve....
Hihetetlen élmények és érzések kavarognak bennem és azt hiszem kell idő, mire mindent letisztázok magamban.....de mindenesetre élmény volt az biztos :)
Annyi emberrel találkoztam és olyan intenzív hatással voltak rám az emberek, hogy helyenként úgy éreztem szinte megzavarodok, de igyekeztem uralni a helyzetet....
Olyan impulzív volt mind a két nap, hogy a végére teljesen kifulladtam, szinte elhagyott az erőm mire odáig jutottunk, hogy bepakoltunk az autóba és indulhatunk haza.....
Na de ne szaladjunk előre ennyire, mert ez még nem a végjáték...még csak  a bevezető rész :)
Az indulás kora hajnalban is mozgalmas és izgalmas volt, mert igyekeztem kiszámolni jó előre minden rakodható felületet az autóban, de mégis kevés volt a sok is nekem :)
Na nem baj megoldva minden azért a végére és indultunk is...
Az indulás csúszása miatt késve értünk a tervezettnél fél órával és a rengeteg torta és desszert kirakodása és a modulok berendezése jó ideig eltartott . A kiállítás már javában elkezdődött, mire mi még a kartonok között bujkáltunk és én idegbeteg módjára ugráltam fel s alá....
Se baj...késés ide vagy oda, készen lettünk és indulhatott a kiállítás!
A játszós, rakodós ruháinktól egy szomszédos pavilonban szabadultunk meg, ott ahol az elmúlt évben is voltak olyan kedvesek és megengedték, hogy a próbafülkét használjuk...
A hölgyek amikor megláttak minket, már kiabálták is a kollegináknak....." itt vannak a vetkőzős fiúk" :)
Ezzel a kijelentéssel fel is oldottak bennem minden feszültséget és fesztelen nevetések közepette , átöltözve tértünk vissza a torták birodalmába.....


A nap iszonyatosan sok beszéddel és fotók készítésének tömkelegével telt.....ezt még ma sem értem( illetve értem, csak fel nem foghatom), hogy mennyien szeretnének közös képet velem. Ne értse ezt félre senki, mert nagyon megtisztelő ez nekem, de nem gondoltam volna soha, hogy én is leszek valaha olyan szerepben, hogy velem szeretne valaki egy közös fotót...



A sok érdeklődő számtalan kéréssel és kérdéssel fordult hozzám a két nap alatt. Volt ott minden amit az emberi fantázia megenged és még azon is túl! Néha el is gondolkodtam, hogy kissé túlképzelik az emberek a tudásomat, mert már a képtelenséget is meghaladó elvárásokat támasztanának felém, de igyekeztem mindenkinek segíteni
Azért nehéz dolog kicsit,  irányítani az elrugaszkodott fantáziát és terelgetni az embert a valódi világ irányába.... de akinek tudok annak boldogan segítek majd a tudásom legjavával!



A két napa alatt számtalan kedvelt, ismert és személyes kedvencem látogatott el hozzám . Mind egy-egy üde színfoltja volt a napjaimnak és feledhetetlen élményekkel tettek gazdagabbá.
A Viasat is kint volt nálam a pavilonban ezúton is csókoltatom Erikát és Henit .... egy élmény volt velük a forgatás ismét!




A Kiállításon megismerkedtem végre személyesen Halász Évával is , aki egy igazi kis tünemény volt a kiállításon......maga a jelenség :)  és szereti a sütit !
Találkozhattam sok régi ismerőssel és baráttal, valamint sokan jelentek meg azok közül is akik rendszeresen követik a blogot és a munkáimat....

Természetesen Makány Márta is kint volt nálam és jóízűen beszélgettünk az élet nagy dolgairól :)
Örültem neked  Márta, köszönöm, hogy meglátogattál !

Akinek még személyesen nagyon örültem, az Szalay Mona volt. Friss barátságunk azt hiszem örökre megpecsételődött :)

A második nap végére már a teljes kifulladás határán összecsomagoltunk és elindultunk hazafelé.
Csodás volt ez a hétvége és az emberek akikkel találkozhattam , de ha teljesen őszinte akarok lenni akkor a legcsodásabb az volt, hogy a kimerültség ellenére is szinte örömittasan tértem haza a valóságba és tele élményekkel indulok a következő kiállításra a hétvégén....

A kiállításon két állandó segítségemnek mindenképpen szeretnék ismét köszönetet mondani, mert nélkülük nem mentem volna semmire !
Gintli Gábor és Nagy Attila állandó partnereim a kitelepülések alkalmával!  Köszönöm fiúk, hogy elviseltetek :) segítettetek, rakodtatok, pakoltatok, talpaltatok velem és egyáltalán mindenért köszönet......!

A bejegyzésben egy kedves olvasómtól kaptam képeket és ezeket szeretném csatolni hozzá, mert nagyon kedvesen felajánlották nekem használatra és a forgatás a forgatáson jelenetet is megörökítették :D
Köszönöm:Varoczi Ákosnak 



2013. január 22., kedd

Torta-show avagy : Torták a színpadon ....

 Már napok teltek el, de ha visszagondolok, akkor még most is gombóc van a torkomban, mert számomra akkora élmény volt , amit szerintem soha nem felejtek el, de remélem lesznek még páran akiknek maradandó élményt adott ez a kis bemutató...
A kiállítás szervezőjével Fejes Tóth Judittal találtuk ki, hogy az idei bemutatón lehetne egy szokatlan, eddig még nem látott produkció, melyben a főszerepet nem a ruhák, hanem a torták kapnák ....
Boldogan vállaltam is a kihívást és lázasan tervezgetni kezdtem, hogy mi is legyen az amit láttatni szeretnék a kilátogató vendégekkel.
Szerettem volna, ha a torták nem egy szegmenst mutatnak be, hanem egy válogatást a lehetőségek kimeríthetetlen tárházából.
Nem akartam, hogy egy kollekció hatását keltsék, hanem több típus jelenhessen meg, mert hiszen mi sem vagyunk egyformák. A torták méreteit, mivel színpadi bemutatóról van szó nem lehetett elaprózni, mert fontos volt, hogy látható elemeket tartalmazzanak amivel le tudom kötni a nézők figyelmét és a lányok szépsége mellett nem bújnak meg....
A méretek tényleg impozánsak lettek, mert 60-80 cm magasak és a legalsó átmérőjük 40 cm lett. A súlyuk 6 és 8,5 kg közötti volt , tehát nem volt egyszerű a mozgatásuk sem.
A torták szépen lassan elkészültek és mire az utolsó torta is megszületett kezdetét vehette a próba is....
A lányokkal való első találkozásom alkalmával kissé távolságtartóak voltak és talán kicsit meg is ijedtek a torták adottságaitól, de a korlátok hamar ledőltek és a lányok feloldódtak.
A próbák alatt egy dekoráció nélküli tortával gyakoroltunk, hogy érezzék a súlyt és a mozgásteret amiben mozoghatnak, majd ezt leváltottuk a valódi tortákkal.
A zeneválasztásban és minden másban koprodukció lett, mert mindenki beleadta azt amit tudott a siker érdekében. A lányok lelkesedése egyre inkább oldottá tett engem is és Judit közvetlen szerethetősége mindenben partnersége összeszedetté tette a produkciót.
A próbák után elérkezett az első produkció is....végre :)
Már alig bírtam magammal az izgatottságtól és a kíváncsiságtól!
A tortákat a színpad mögötti helyszínről adogatták a kollégáim és én egyesével a zene váltakozásával indítottam a lányokat és a tortákat a " világot jelentő deszkák felé "  :)
A lábam remegett , a szívem dobogott , de összeszedettnek kellett maradnom, mert a lányoknak is szüksége volt a biztatásra.
Ahogyan mentek a torták kifelé....kíváncsian leselkedtem kifelé, hogy milyen a fogadtatás?
Amint kinéztem az emberek arcán áhítatot és boldogságot láttam a legnagyobb meglepetésemre és semmi beszélgetést és mutogatást.....megnyugodtam.... elértem a célomat a tortákkal !
A lányok a tortákat oly könnyeden és légiesen vitték, mint egy tollpárnát és kényelmes tempóval, hogy mindenki számára jól látható, legyen mutatták be őket a közönségnek....
Amikor az összes torta bemutatásra kerül akkor jöhetett a finálé!
A lányok egyszerre vonultak fel a tortákkal és ekkor egy igazi kavalkád jelent meg mindenki előtt. Aztán jött az amitől rettegtem :) szólítottak engem is a színpadra.....
Péter Móni a kiállítás  műsorvezetője segített nekem az oldottabb  beszélgetésben és kedvesen bemutatott a jelenlévőknek. (Ezúton is köszönöm neki a segítséget)
A legnagyobb meglepetésemre vasárnap akkora ováció és taps fogadott, amitől lélekben kirepültem a felhők közé :)














 Imádtam minden pillanatát a bemutatónak és mérhetetlen boldogsággal gondolok vissza mindarra ami történt.
Akkor és ott enyém volt a világ úgy éreztem és beteljesedett az amit szerettem volna....megvalósult egy terv a sok közül amit  annyira szerettem volna már rég.....



 A bemutató után a lányok a Matias Cukrászda standján vezették le a feszültséget és egy vidám sütipartival zártuk a Torta show-t ....
 Judit és a lányok a sütizés közben...


 A lányokat tényleg mondhatom, hogy megszerettem és csak remélhetem, hogy Ők is elfogadtak engem úgy ahogy vagyok....mindenesetre büszkeség feszített bennem, mint apa a lányaiért úgy izgultam értük, na és persze a tortákért is :)

Az én kis hőseim.... a legcsinosabb " tortatartók " :)

 És bár ő maga nem szereti, de Judit is a főszervező a kép bal oldalán megbújik :)

 Végezetül köszönöm a közreműködést mindenkinek aki részt vett a kulisszák mögötti munkában, valamint a kollégáimnak .... ezzel életem egyik legszebb napjának részesévé váltak....




2013. január 13., vasárnap

GYŐRI MÉDIABÁL



Nem is olyan régen megkerestek a Győri Médiabál  főszervezői, hogy készítsek el egy tortát az Audi Hungária 20. évfordulója alkalmából.
Többszöri beszélgetés után lassan körvonalazódott, hogy mi is az amit szeretnének a megrendelők, de mint mondták a "művészi szabadságot" megadják nekem és fogékonyak voltak az ötletekre.
Az elképzelésük az volt, hogy az Audira jellemző vonások legyenek megjelenítve a tortán.
Fémes hatást szerettem volna elérni, de a jellegzetes Audi színekkel egybekötve.
Kaptam alkatrészeket is amik segítségemre voltak a gondolkodásban, illetve a formavilág meglátásában ....
Sok-sok verzió után abban maradtunk, hogy a gyertyatartóként szolgáló dugattyúk is tortából lesznek és mint egy keret közrefogják majd a tortákat.
Igen tortákat, mert azért az Audi az Audi és mit sem érne az egész egy TT Coupe  nélkül, mert mégis ez a jellegzetes a győri Audira...
( Emlékszem amikor 12 éve győri lettem az első ami megragadott a városból, hogy a vasúton mindenütt vagyon szám volt TT Coupe )
Aztán még valami ami nagyon kedves volt a szervezőktől, méghozzá az, hogy egy emeletes torta is legyen mint látványosság, ami engem képviselhet az asztalon.

  A dugattyúkról nem nagyon akarok beszélni, mert még nem tudok :)
Annyi munka volt velük, hogy nem is gondolná senki !!!!
Annyi idő elment velük, hogy ez alatt 3 menyasszonyi tortát is készíthettem volna.....na de meglett és ennyi :)
Az autó készítésére sem mennék nagyon rá, mert bár sok meló volt az is én mégis a nagy tortáról szeretnék inkább írni...

És igen...a nagy torta :)
Sokat hezitáltam vele kapcsolatban is, mert tudtam, hogy valami nagyon szépet szeretnék és különlegeset, de nem tudtam, hogy mi is legyen az .
A burkolat színe az biztos volt ...pont mint az Audi TT Coupe, de a dekoráció az még nagyon képlékeny volt...
Abban maradtunk, hogy megpróbálok a hozott alkatrészekből belevinni egy kicsit, de végül én átírtam mindent és a fémes vonalon mentem tovább.
Volt az alkatrészek között rugó is.... hát!!! ráfoghatjuk, hogy belevittem valamit, de sokkal inkább olyat akartam, ami különleges és szokatlan, nem -e világi :)
Azt hiszem sikerült!
Az Audi jel azért ott van, de minden egyéb csak azt szimbolizálja, hogy valami nagyon-nagyot akartam készíteni.
A virágok is egyediek lettek és az én olvasatomban mind egy alkatrészt akarnak láttatni, persze virágok formájában és ez a nagy csokor maga a gépezet ami működik már 20 éve ....
Végig nagyon ideges voltam, mert tényleg szerettem volna valami feltűnőt készíteni, de amikor összeraktam a terveim szerint az asztalt akkor megnyugodtam, hogy sikerült azért egy látványban gazdag munkát kiadni a kezemből...
Azt azért tudnia kell mindenkinek, hogy a sok munkában osztozott velem ismét Attila és Gábor is, Valamint a lányok akik a tortákat sütötték...
Köszönöm a segítségüket és a türelmüket , hogy ismét elviselték a kitöréseimet a napokban :)
Nem volt könnyű dolguk, mert az elmúlt hetekben kezdek kissé megőrülni :)
Annyi minden van, amit irányítanom kell és kézben tartani a dolgokat nem egyszerű....
A kiállítások és a mindennapok együttese elég nagy felelősséget rak a vállamra, de a kollégák sok terhet levesznek a vállamról szerencsére....ezúton is köszönöm nekik !

Folytatódnak a kiállítások : a jövő héten Győr  és utána Budapest !   várlak benneteket :)