2013. január 28., hétfő

A budapesti kiállítás mozgalmas emlékei...

A hétvégén is mint az előző héten is kiállításon voltam. A Papp László Sportarénában megrendezett Esküvő Kiállításon második alkalommal képviseltem a Matias Cukrászdát és persze jómagam a bloggal karöltve....
Hihetetlen élmények és érzések kavarognak bennem és azt hiszem kell idő, mire mindent letisztázok magamban.....de mindenesetre élmény volt az biztos :)
Annyi emberrel találkoztam és olyan intenzív hatással voltak rám az emberek, hogy helyenként úgy éreztem szinte megzavarodok, de igyekeztem uralni a helyzetet....
Olyan impulzív volt mind a két nap, hogy a végére teljesen kifulladtam, szinte elhagyott az erőm mire odáig jutottunk, hogy bepakoltunk az autóba és indulhatunk haza.....
Na de ne szaladjunk előre ennyire, mert ez még nem a végjáték...még csak  a bevezető rész :)
Az indulás kora hajnalban is mozgalmas és izgalmas volt, mert igyekeztem kiszámolni jó előre minden rakodható felületet az autóban, de mégis kevés volt a sok is nekem :)
Na nem baj megoldva minden azért a végére és indultunk is...
Az indulás csúszása miatt késve értünk a tervezettnél fél órával és a rengeteg torta és desszert kirakodása és a modulok berendezése jó ideig eltartott . A kiállítás már javában elkezdődött, mire mi még a kartonok között bujkáltunk és én idegbeteg módjára ugráltam fel s alá....
Se baj...késés ide vagy oda, készen lettünk és indulhatott a kiállítás!
A játszós, rakodós ruháinktól egy szomszédos pavilonban szabadultunk meg, ott ahol az elmúlt évben is voltak olyan kedvesek és megengedték, hogy a próbafülkét használjuk...
A hölgyek amikor megláttak minket, már kiabálták is a kollegináknak....." itt vannak a vetkőzős fiúk" :)
Ezzel a kijelentéssel fel is oldottak bennem minden feszültséget és fesztelen nevetések közepette , átöltözve tértünk vissza a torták birodalmába.....


A nap iszonyatosan sok beszéddel és fotók készítésének tömkelegével telt.....ezt még ma sem értem( illetve értem, csak fel nem foghatom), hogy mennyien szeretnének közös képet velem. Ne értse ezt félre senki, mert nagyon megtisztelő ez nekem, de nem gondoltam volna soha, hogy én is leszek valaha olyan szerepben, hogy velem szeretne valaki egy közös fotót...



A sok érdeklődő számtalan kéréssel és kérdéssel fordult hozzám a két nap alatt. Volt ott minden amit az emberi fantázia megenged és még azon is túl! Néha el is gondolkodtam, hogy kissé túlképzelik az emberek a tudásomat, mert már a képtelenséget is meghaladó elvárásokat támasztanának felém, de igyekeztem mindenkinek segíteni
Azért nehéz dolog kicsit,  irányítani az elrugaszkodott fantáziát és terelgetni az embert a valódi világ irányába.... de akinek tudok annak boldogan segítek majd a tudásom legjavával!



A két napa alatt számtalan kedvelt, ismert és személyes kedvencem látogatott el hozzám . Mind egy-egy üde színfoltja volt a napjaimnak és feledhetetlen élményekkel tettek gazdagabbá.
A Viasat is kint volt nálam a pavilonban ezúton is csókoltatom Erikát és Henit .... egy élmény volt velük a forgatás ismét!




A Kiállításon megismerkedtem végre személyesen Halász Évával is , aki egy igazi kis tünemény volt a kiállításon......maga a jelenség :)  és szereti a sütit !
Találkozhattam sok régi ismerőssel és baráttal, valamint sokan jelentek meg azok közül is akik rendszeresen követik a blogot és a munkáimat....

Természetesen Makány Márta is kint volt nálam és jóízűen beszélgettünk az élet nagy dolgairól :)
Örültem neked  Márta, köszönöm, hogy meglátogattál !

Akinek még személyesen nagyon örültem, az Szalay Mona volt. Friss barátságunk azt hiszem örökre megpecsételődött :)

A második nap végére már a teljes kifulladás határán összecsomagoltunk és elindultunk hazafelé.
Csodás volt ez a hétvége és az emberek akikkel találkozhattam , de ha teljesen őszinte akarok lenni akkor a legcsodásabb az volt, hogy a kimerültség ellenére is szinte örömittasan tértem haza a valóságba és tele élményekkel indulok a következő kiállításra a hétvégén....

A kiállításon két állandó segítségemnek mindenképpen szeretnék ismét köszönetet mondani, mert nélkülük nem mentem volna semmire !
Gintli Gábor és Nagy Attila állandó partnereim a kitelepülések alkalmával!  Köszönöm fiúk, hogy elviseltetek :) segítettetek, rakodtatok, pakoltatok, talpaltatok velem és egyáltalán mindenért köszönet......!

A bejegyzésben egy kedves olvasómtól kaptam képeket és ezeket szeretném csatolni hozzá, mert nagyon kedvesen felajánlották nekem használatra és a forgatás a forgatáson jelenetet is megörökítették :D
Köszönöm:Varoczi Ákosnak 



1 megjegyzés:

  1. De jó volt olvasni a beszámolót. Remélem egyszer mi is tudunk találkozni. A fiam azt mondta csodásak voltak a torták :-))

    VálaszTörlés