Mr &Mrs Esküvő Kiállítás Veszprém / az élmények sokasága/

Még a tavalyi évben keresett meg Táll István és felesége Ottilia, hogy szeretettel meghívnának az általuk szervezett esküvő kiállításra Veszprémbe.
Kicsit gondolkoztam, hogy hogyan tudnám megoldani, de szerencsére sikerült és boldogan mondtam igent és tettem eleget a felkérésnek.
A kiállítás első alkalommal került megrendezésre, ezért őszintén megmondva nem vártam túl nagy látogatottságot a rendezvénytől, de a marketingnek és Istvánék áldozatos munkájának köszönhetően hihetetlen nagy érdeklődés övezte a rendezvényt. Ebben a Napló támogatásának is nagy szerepe volt, és persze a helyszínnek is , amely Veszprém legújabb rendezvény épülete a Hangvilla volt.
A készülődés nagy volt , mert ez volt az idei év első olyan kiállítása, ahol bemutatkozott a 2014-re tervezett kollekcióim nagy része.
Izgatottan pakolásztunk és készülődtünk az előző napokban a kollégáimmal a torták és kiegészítők között és harapdáltam az ujjaimat, hogy melyik tortagarnitúrát ne vigyem magammal. Nehéz ezt a döntést meghozni, mert mind az én "gyerekem " és hogyan szerethetném egyiket jobban mint a másikat, miért lennék büszkébb jobban egyik kollekcióra mint a másikra, hiszen mind szeretem valamiért.... :)
A döntés megszületett és kiválasztottam azt a 7 kollekciót amit minden áron vinni szeretnék.
Már csak a kiegészítőket kellett összeválogatni, ami nem volt ismét egyszerű, mert olyan raktáram van már mára, mint egy színház jelmeztárának, ahol minden kis apróság jó valamire és kell is mind :)


A bekészülés megtörtént már csak az otthoni csomagolás volt hátra és egy gyors alvás, mert hajnalban indulás !
Hamarabb eljött az ébredés, mint gondoltam és máris indult a hétvégi forgatag !
Az autóba való bepakolás nem volt egyszerű, mert mint mindig többet akartam bepakolni, mint amennyit lehetséges, de a pakolásban jó vagyok és megoldom :)  Mindet bepréseltünk és rögzítettünk, majd irány a Bakony ...
No ez volt egy nagy félelmem még, ,mert féltem a sok kanyargós és lejtős úttól , de a jó sofőr mindent megold ..igaz Ati ? :)

Az út jobb volt és gyorsabb mint gondoltam, és időben odaértünk a helyszínre.
A kipakolás és a berendezkedés nem volt egyszerű, mert mire minden felkerült a különterembe ahol az asztalaink voltak, máris kifulladtunk, de akkor a java még hátra volt... a terítés .
Mint azt hallottuk és megtudtuk utólag, kik ezek ? ez nem normális!!! Miket hoztak és hová teszik ?....
Nem újdonság ez nekem és csak jókat mosolygom ezen magamban :)
De jó egy órás megfeszített csomagolás és rendezkedés után készen is lettünk és vártuk a vendégeket :)
Mint azt mondtam, nem vártam nagy látogatottságot, de a nyitás pillanatától kezdve hihetetlen tömegeket vonzott a rendezvény. Ez tényleg meglepett, mint az is, hogy mennyien jöttetek el azért is, hogy élőben láthassátok a tortákat. Nagyon kedves pillanatok voltak amikor tortarajongók érkeztek és kíváncsian nézegették a kollekciókat. Voltak fiatal pályakezdők akik kedvesen magázva léptek hozzám és voltak kíváncsi szakmai tekintetek is a cukrásziparból, akik óvatosan méregették feltűnés mellőzve a tortákat, de ez a számomra ugyan olyan megtisztelő, még ha nem is mertek, vagy akartak megszólítani :)

Láttam sok hezitáló látogatót is akik nem mertek hozzám lépni és inkább csillogó szemmel nézegették a tortákat és fényképezték :)
Én igyekeztem mindenkinek megfelelni és aki szeretett volna beszélgetni kicsit velem annak boldogan álltam rendelkezésére.
A szokásos kis problémával is találkoztam, amit minden alkalommal kérek, hogy ne tegyék, hogy ne nyúljanak a tortákhoz, mert nagyon sok munkaóra van bennük, de szerencsére nem ez a jellemző :) Amit ezúton is köszönök !

A kiállítás háziasszonya Szabó Zsófi volt, aki nagyon kedves meglepetés volt nekem, mert a bulvárból kialakított képpel teljesen ellentétes személyiséget mutatott. Bár azt tudjuk, hogy ez a műfaj nem a valóságra, hanem a szenzációra alapoz, de mégis befolyással van a gondolatainkra és akaratlanul is kialakítunk egy képet a közszereplőről...
Ellentétben mindezzel, nagyon jókat beszélgettünk Zsófival és egy sikeres Palacsintasütő verseny zsűrizésben is részt vettünk :) A chilis nutellás volt a kedvencünk :)

Aztán egy eredményes látogatókkal gazdagon múlatott nap után megpihentünk Veszprémben és a szobák elfoglalása után úgy döntöttünk, hogy az út közben megpillantott és hangulatosnak vélt Oliva Éttermet meglátogatjuk és eszünk valami rendeset :)
Nem tűnt messzinek odafelé, ezért Attival úgy döntöttünk, hogy nem autózunk, hanem belevágunk gyalogosan...
Aztán persze jól el is tévedtünk a sok egyirányú utcában és szinte sikátor hangulatú negyedben és jó félórás séta után feladni kezdtük, mikor egy fiatal hölgy jött velünk szemben a félhomályban. Gondoltam majd jól megkérem, hogy segítsen nekünk, de ahogyan közeledtünk szegény riadt arccal a táskáját magához szorítva húzódott a fal felé, de mikor megszólítottam a legnagyobb meglepetésemre első reakciója mi volt ? te vagy az a cukrász ? :)
Ez nagyon helyes volt és jókat nevettünk utána , majd az útbaigazítás után elváltak útjaink. Nagyon köszönöm ezúton is a segítséget :)
Odataláltunk az étterembe, ahol Zsófiék már az előételen is túl voltak, de sebaj csatlakoztunk és életem egyik legnagyobb és legfinomabb borjú-bécsiét ettem ....
Egy jó beszélgetésekkel és nevetésekkel tarkított este után mi elbúcsúztunk, majd eltettük magunkat holnapra :)
A másnap sem ígérkezett egyszerűnek, mert folytatódott a kiállítás és a látogatók szép számmal jöttel ezen a napon is. Sokat beszélgettem és ismerkedtem a kiállítókkal, a látogatókkal és a az emberek csoda helyesek voltak.
Nagyon szép és mozgalmas nap volt ez is, de elérkezett a vége is és a vándorcirkusz elpakolni kezdett :)
Közel két órai rakodás és pakolás után sikerült 20 órakor elindulnunk hazafelé és az élmények és összegzések csak úgy záporoztak köztünk az autóban....
Mind a ketten azt láttuk, hogy egy hihetetlen hétvégén vagyunk túl ami mindenképpen az élményekkel teli napok közé írta be magát...

A helyszínen kaptunk egy egy kis lapocskát, amiben a szervezők arra kértek minden kiállítót, hogy néhány gondolatban összegezzék az észrevételeiket a kiállításról, amit én ki is töltöttem és persze jól el is vesztettem  a pakolás közben :)
De ezt nem is bánom annyira, mert a véleményemet boldogan vállalom nyilvánosan is és ezt most meg is teszem ! :

Kedves István és Ottilia!

Nektek köszönhetően egy olyan színvonalas megrendezésű esküvő kiállításon lehettem jelen mint meghívott vendég, amit sokáig emlegetni fogok a jövőben ! Nem gondolnám, hogy ilyen bánásmódot érdemelnék, mint amit tőletek kaptam, de meg kell mondanom, hogy engem még soha sehol nem szerettek ennyire szervezők mint ti, amit nagyon köszönök nektek. Olyan emberek vagytok, akik lelkesen és bátran fogtak bele ebbe a rendezvénybe és ezt a maximális tudásotok és munkátok fejében tökéletesen meg is szerveztétek és vezényeltétek le.
Tökéletes volt a helyszín, a kivitelezés és a maximális segítségnyújtás amit mindenkinek biztosítottatok !
Köszönöm, még egyszer, hogy a részese lehettem mindennek és szívből gratulálok nektek, valamint sok hasonlóan sikeres kiállítást kívánok még nektek Veszprémben.
Öröm volt veletek !

Nagyon köszönöm mindenkinek a látogatást, a sok beszélgetést, az új ismeretséget és a szép pillanatokat, a sok nevetést ....hihetetlen volt minden :)
A következő a nagyközönségnek is nyitott kiállítás a győri Árkádban lesz január 25-26, ahol szintén nagy örömmel várok minden érdeklődőt ...


Megszámlálhatatlan élmény és emlék lenne még amit megosztanék veletek, de azt hiszem így is túl sok lett ez a poszt és talán itt ott túl is léptem a határt a személyességemmel, de remélem nem bánjátok...