Visszafofott elgancia

Azok akik már régebb óta figyelemmel kísérik a blogot tudhatják, hogy még a kezdetek kezdetén dolgoztam együtt Földi Lenkével egy koprodukciós torta gyanánt.
Noha nem volt a munka közvetlen, csak átvitt értelemben, mert a tortát én készítettem és a virágokat Lenke, de mégis érdekes volt a készítés valaki más munkájával párosítva.
Nem volt ez másként most sem, mert egy fiatal budapesti párom szintén az ő virágait szerette volna dekoráció gyanánt...

A torta kiinduló pontja a már említett torta volt, de azért más elgondolásban.
Nem volt annyira kötött a torta hangulata, sokkal szabadabb és lendületesebb stílust kapott. Klasszikus vonalak és  modern formák ötvözete volt ez...
A végeredmény talán mindent elmond helyettem:)

A posztom végén engedjetek meg nekem egy kis személyes hangvételt is : Amikor a fiatalok az előre egyeztetett időpontra megérkeztek hozzám Győrbe akkor éppen annyira szétégettem a kezeimet a karamellel, hogy a tollat meg sem bírtam fogni szinte nem, hogy írni vele.
Kellemetlen helyzet volt nem mondom, mert annyi virágot készítek hetente, hogy kilóra is adhatnám őket....
A helyzetet a pár megmentette, mert voltak olyan kedvesek, hogy mindent leírtak nekem egy papírra, amit kértem tőlük, egy szóval jegyzetelték helyettem a megrendelésüket.
A beszélgetés nagyon jó hangulatú volt mind -e mellett és örülök, hogy megismerhettem őket.
Bizony ezeknek a "gyönyörűségeknek" is van ára, mert bár az ember egy idő után megszokja a cukor hőfokát, de ha nagyon sokat és rendszeresen készíti akkor az nyomot hagy az ember kezén...
Az én kezeimet most nem igazán mutogatnám meg senkinek, mert az elmúlt hetek vízhólyagjai átformálták a látképét :D
Mindentől függetlenül én boldogan készítem a tortákat és a karamell továbbra is a nagy szenvedélyem marad , kerül amibe kerül :)