2013. március 12., kedd

Hogyan lettem egy szülinapi meglepetés része ...

Nagyon kedves kis történet amit ma megosztok veletek, ez volt a mai napom egyetlen csúcspontja és befolyással volt a hangulatomra....természetesen pozitív értelemben .
Még a múlt héten keresett meg egy édesanya, aki a lányának szeretett volna egy szép tortát a születésnapjára rendelni.
Sok volt a megrendelés, mint mindig, de mivel nagyon kedvelt vendégeimről volt szó és szerencsére keddi napra esett a szülinap el tudtam vállalni a megrendelést.
Egy fekete tortáról volt szó( ez természetes, mert az ünnepelt kedvencei a fekete-fehér tortáim) amiben teljes szabadkezet kaptam a kivitelezésre.
Voltak irányelvek, de én egy tollvonással átírtam mindent, mert valami egészen különlegessel szerettem volna készülni.
A torta készítéséről az édesanyával telefonon egyeztettünk többször is és az egyik alkalommal hosszas várakozás után rávette magát a kérdésre: szeretné, ha én adnám át a tortát a lányának a munkahelyén , mert szerinte ez lenne a legnagyobb meglepetés neki és örömet szerezne neki....
Nem mondom, hogy nem lepődtem meg a kérésen, de egy pillanatnyi gondolkodás után vállaltam a köszöntést boldogan.
Az édesanya hangján hallva a nagy izgalmat és hezitálást amiért ezt kéri tőlem és azt a szeretetet ahogyan a lányát emlegette nagyon megérintett. Az is jóleső volt, hogy erre kérnek engem, hiszen ki vagyok én, hogy egy ünnepelt tortáját személyesen adjam át  és miért kérnek erre ?! 
Majd rájöttem, hogy az idézőjelesen "rajongónak"ez tényleg mekkora örömet okozhat és persze meglepetést, hogy azzal találkozhat aki a szeretett tortáit készíti és aki vele azonosan a fekete torták bűvöletében él :)
Petrát az édesanyjával megleptük a munkahelyén és volt nagy öröm és remegés a meglepetéstől :)
Annyira aranyos volt, amikor meglátott a tortával ....
Egy kis beszélgetés vele és a kollégákkal még belefért, de aztán mennem kellett, mert várt a munka !
Azt még halkan megjegyezném, hogy mennyire jó volt látni és hallgatni, ahogyan a kollégák egymással beszéltek és örültek Petra örömének....
Jó kis társaság lehet az övék mert olyanok voltak ott, mint egy nagy baráti társaság ahol mindenki figyel a másikra ...

Nagyon köszönöm, hogy részese lehettem a meglepetésnek és hozzájárulhattam kicsit az ünnephez...
Ezt az élményt nem felejtem el én sem és remélem Petra sem egy darabig :)